Fejléc szöveg

Mikrobiológiával
Földünk és állataink
egészségéért és
tisztaságáért

Bokashi vödör

Háztartási hulladékkezelés

Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) és alkalmazásuk a komposztálásban

A Földi élet rendkívül változatos formái optimálisan egy nagy szimbiózisban élnek. Ha ez megbomlik, az a sokféleség nagymértékű csökkenésében jelentkezik, márpedig ez csökkenti az adott ökoszisztéma rugalmasságát, egyensúlyának fenntarthatóságát.

A bioszférának egy igen jelentős hányadát kitevő komponense a mikrobavilág, mely méreteinél fogva nem látszik, mégis egyedeik változatos működésükkel egy összefüggő anyagcsere hálózatot alkotnak. Ebben a láthatatlan, mikrobák által benépesített környezetben élünk mi emberek, termeljük táplálékainkat és mindeközben pusztítjuk a környezetszennyezéssel. Ha ez a mikrobavilág elpusztul vagy meggyérül -a környezetszennyezéstől-, akkor ebben a beteg világban rengeteg bajunk lesz.

A fentiekből kiindulva fogalmazhatjuk meg azt az elvet, mely szerint sokkal könnyebb és értelmesebb létrehozni egy kedvező mikroflórát, mint a kedvezőtlent elpusztítani. Erre rengeteg gyakorlati megfigyelés van, elég csak az élelmiszeripar számos ágazatát megemlíteni.

Az EM összetétele és közvetlen hatásai:

Egy japán kutatócsoport, talajoltó anyagokkal történő kísérletezése során bukkant erre az értékes mikrobakeverékre, mely élelmiszereinkben, talajainkban előforduló „jóindulatú“ fotoszintetizáló-, tejsavbaktériumokat, élesztőgombákat tartalmaz nagy fajgazdagságban. Az EM mentes mindenféle vegyszertől, genetikailag módosított élőlényektől. A benne található mikroorganizmusok hatása sok ponton jelentkezik, melyekkel gyakran egymást erősítik:

kiszorítás – kedvezőtlen, kórokozó mikrobák kiszorítása

dominancia – kedvezőtlen hatású mikroflóra kiszorításával rothadás helyett erjedés

bioaktív anyagok termelése – felsőbbrendű szervezetek számára rendkívül

hasznos anyagok termelése (antioxidánsok, vitaminok, stb.)

szennyezőanyagok széles skálájának ártalmatlanítása

Az említett hatások rengeteg, környezetünkben megfigyelhető kedvezőtlen jelenségre jelentenek gyógyírt a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben egyaránt.

Az EM alkalmazása a komposztálásban:

Ez a rendkívül értékes mikrobiális oltóanyag a komposztálásnak egészen új lehetőségeit nyitja meg! Nézzük meg először, hogy mik is a legfeltűnőbb ismérvei az EM komposztálásnak a hagyományos eljárással összehasonlítva.

EM-Bokashi Hagyományos komposzt
Fermentált végtermék Földdé alakul
Anaerob Aerob
Alacsony hőmérsékleten érik. A magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak.
Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát, szalmát stb.) Rendszeres átforgatásra van szükség.
6-8 hét alatt elkészül. Az értékes anyagok nagy része így a többszöri megforgatás során gáznemű alakban kijut a szabadba.
Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja.  

Az EM komposztálás előnyei:

Kisebb munkaigény (forgatás, levegőztetés mellőzése)

Stabil állapot gyorsabb elérése

Kevesebb kellemetlen és környezetszennyező gáz képződése

Több tápanyag visszatartása

Kedvezőbb mikrobiális összetétel és a patogén mikrobák kiszorítása

Magas bioaktív anyag tartalom - antioxidánsok, vitaminok, növényi hormonok, stb. Az EM komposztálás általános elvei:

 Általában 1 m3 szerves anyagra 1-4 liter EM-BIO alkalmazandó vízzel úgy hígítva, hogy a végső keverék kb. 35 % nedvességtartalmat érjen el -a hígításra használt víz nem lehet ártalmas a mikrobákra, pl. az esetleg klóros csapvizet állni kell hagyni egy napig. Az alkalmazandó EM oltóanyag mennyisége függ a komposztálandó anyag összetételétől -már bomlásnak indult vagy könnyen romló anyagok többet igényelnek. A légmentes komposztálás feltételeit úgy állíthatjuk elő, hogy a levegőt a keverékből kipréselve légmentesen zárható tartályban vagy fóliával letakart dombokban hagyjuk érni. Forgatás a komposztálás ideje alatt azért lehet csak szükséges, hogy a durvább, nagyobb szerkezetű elemek fizikailag is tovább aprózódjanak. A komposzthalom belső hőmérséklete jelzi az ideális, légmentes folyamatokat - +40 Co fölé a melegedés nem jellemző, ha magasabb az azt jelenti, hogy sok levegő maradt a keverékben.

Komposztálási módszerek az EM-mel:

Tisztán zöld növényi hulladékok esetén 1 tonna zöld részhez 3-4 liter EM-BIO kerül beoltásra. Például 50-50 % zöld növényi hulladék és ételmaradék -vagy egyéb mezőgazdasági hulladék, pl. állati ürülék- keverékénél 1 tonna alapanyaghoz 3-4 liter EM-BIO oltóanyagot adunk, majd 2 hét múlva ismét ugyanennyit keverünk be. Hullott falevelek komposztálásakor 10 kg falevélhez 0,2 liter EM-BIO oltóanyagot keverünk annyi vízzel, hogy az optimális nedvességet elérjük. Az anaerob körülmények között EM-BIO oltóanyaggal megerjesztett anyag rövid időn belül a talajba bedolgozható, ott már nagyon gyorsan átalakul.

Komposztálás háztartási Bokashi vödörben:

A háztartási szelektív hulladékgyűjtés egyik fő buktatója a romlékony szerves anyagok megőrzése. A szerves hulladékokat, ételmaradékokat apróra vágva rétegezzük egymásra és közé Bokashi oltóanyagot -az EM szilárd halmazállapotú változata- szórunk vagy EM-BIO-t permetezünk. Az anyagot lepréselve tartjuk légmentesen -egy belső fedővel, amire követ helyezünk nehezékként - míg meg nem telik az edény. Időnként az edény alján lévő csapot megnyitva leeresztjük a komposztlevet, ami 1:100-1:1000 arányú hígításban növények locsolására, vagy töményen lefolyó tisztítására használhatjuk 1-2 napon belül. Az erjedés 2 hét alatt megy végbe -szobahőmérsékleten vagy nem túl hűvös helyen-, ezután a Bokashi vödör tartalma kellemes édeskés savanykás illatú lesz. Talajba beásva vagy komposztdombba helyezhető a további lebomláshoz. Az így előállított komposztot földbe ásva 2-3 hét elteltével ültethetjük növényeinket a kezelt földbe. A háztartási szerves hulladékkezelést úgy oldja meg ez a módszer, hogy elkerüljük a rothadással járó kellemetlen szagok képződését, a penész, a legyek és muslicák megjelenését, melyek mind rontják szerves alapanyagaink állapotát, gyakorlatilag veszélyes hulladékká degradálva azt. Az EM amellett, hogy az értékes tápanyagokat kitűnő állapotban megtartja hozzáadott értéket is képez a termelt bioaktív anyagokkal, antioxidánsokkal és értékes, változatos mikroflórájával.

Hogyan lesz az almahéjból virág?

Amikor a négyéves lányom a konyhai Bokashi keletkezési történetéről mesél, az nemcsak elbűvölően hangzik, hanem valóban tudja, miről beszél.

Valamivel több, mint két hétbe telt, míg a konyhai hulladékaink valami eszméletlenül értékessé alakultak. Mindössze egy kis odafigyelésre és egy egyszerű fermentáló vödörre volt szükség, mely minden otthonban elfér. A legfrissebb statisztikák szerint Ausztriában évente 601 kg hulladék jut minden egyes emberre. A négytagú családom esetében, beleértve 2 kisgyermeket, ez 2404 kg volt és vég nélküli harc és vita arról, hogy ki vigye ki a szemetet. Egy nagyvárosban élünk egy lakásban és a szemét és papír számára a megfelelő konténert használjuk. Az üvegnek és műanyagnak egy kis gyalogutat kell beterveznünk, és a bio hulladék – hm, igen, mindezidáig ez nem igazán volt téma. A gondolat arról, hogy konyhai hulladékból értékes trágyát készítsünk a teraszon elhelyezett bokraink számára, és saját paradicsomot is neveljünk, mindez a Bokashi komposztáló vödörrel könnyen kivitelezhetővé vált. A vödör nem túl nagy és jól elhelyezhető a tároló helységben. Tehát könnyen elérhető a konyhából és – tapasztalataink szerint – szobahőmérsékleten nincs kitéve hőmérsékletingadozásnak. A vödör anyaga EM-kerámiaport tartalmaz, így tehát magában hordja az információt az effektív mikroorganizmusok rezgésével kapcsolatban, mely támogatja a hulladékok fermentációját.

A Bokashi kifejezés eredetileg Japánból származik és fokozatos átalakítást jelent. A különböző organikus hulladékok az effektív mikroorganizmusokkal beoltva fermentálódnak. Míg klasszikus komposztálás során a kiindulóanyag oxigén jelenlétében bomlik ami hosszabb folyamatot igényel, a Bokashi felhasználásával az organikus hulladékok a fermentáció során a növények számára gyorsan hozzáférhető formába kerülnek. Ezalatt minden tápanyagot megtartanak, melyek a fermentáció során még jobban feltáródnak. Még egy előny: mindez szagképződés nélkül történik. A kész Bokashit végül a balkonláda vagy a szobai cserepes növények földjébe keverhetjük és további két hét után, a pH-érték változása után semmi sem áll a növény útjába. 0,2 % EM-víz oldattal való folyamatos öntözés gondoskodik az egészséges és ellenállóképességében megerősödött növényről.

A konyhai Bokashinkhoz mindent összegyűjtöttünk, ami a gyümölcsök- és zöldség tisztításakor keletkezik. A hulladékot kis darabokra vágtuk, egy maroknyi szárított Bokashival összekevertük és minden újabb réteget az EM-víz oldattal permeteztünk be. A tartalmat végül a Bokashi-vödörben homokzsákkal lenyomtuk és a tetejét jól lezártuk. Fontos, hogy a fermentációt kevés oxigénbevitel befolyásolja. Számunkra teljes odafigyelést igényelt, hogy a megszokottól eltérően ne tegyük a bio hulladékot a kukába, és hogy felaprítsuk a hulladékot a jobb átalakítás érdekében. Az egész család kíváncsi volt, hogy sikerül-e a Bokashinkat előállítani. A lányunk lelkesen segített, amikor az ételmaradékokat péppé nyomtuk.

Egészen különösen csalogatta őt a „balkoni szép növények kilátása” és a kíváncsiság, hogy mi lesz pl. az alma héjából. A Bokashi komposztáló vödör feltöltése a mi háztartásunkban egy kis időbe telt, mivel a konyhai hulladékok napi mennyisége nem túl nagy. Már a feltöltés során is tudtuk azonban a szivárgó értékes folyadékot hasznosítani. Ez a fermentáció során képződik, és a vödör alján gyűlik össze, és a leeresztő csappal rendszeresen kinyerhető. Vízzel erősen hígítva ez a folyadék értékes növényi trágyát képez. Miután a vödör megtelik, és a tetőt jól lezártuk, kb. 14 napba telt, míg az utolsó réteg is megfelelően megerjedt. Ennyi ideig marad rejtve az általunk újonnan felfedezett gyűjtőszenvedély eredménye. A gyerekek néha résnyire nyitották a tetőt, hogy megnézzék, mi történik belül, de nem csak nekik kellett ellenállni a csábításnak. Nagy volt az izgalom, és végül véleményezhettük az eredményt: a hulladék formája felismerhető volt, azonban már nem volt olyan tarka. A tartalom édes-savanykás illatú, de nem kellemetlen, ami azt jelenti: eredményesek voltunk!

A végterméket látva, -mely életünk első kész konyhai Bokashi-ja volt- büszkeség töltött el minket. Nem utolsósorban az a tudat, hogy a konyhai hulladékot értékessé tettük, az előre örülés a dús növényeknek az erkélyünkön és a kislányunk sugárzó arca, ahogy a nagymamának mesélte: „Éppen jó földet csinálunk neked. Az almahéjból gyönyörű virágaid lesznek!”