Fejléc szöveg

Mikrobiológiával
Földünk és állataink
egészségéért és
tisztaságáért

Nagyüzemi komposztálás

Az EM nyújtotta előnyök a komposztálásban

-komposztálás hatékonyságának növelése

-a szerves anyagok hatékony átalakítása hasznos anyagokká

-tápanyag-feltáródás hatékonyságának növelése

-nincs szükség forgatásra

-hideg erjedés

-megmaradnak a bomlás során keletkező hasznos anyagcseretermékek

-a talaj mikrobális aktivitásának javítása

-a talajban felhalmozódott növényvédőszer maradványok lebomlásának elősegítése

költségmegtakarítás

Az EM-Bokashiról (komposzt) általában

A „Bokashi“ egy japán szó, és azt jelent, hogy „mindenfajta“ (szerves anyag).

A szerves anyagok tápanyagul, és élettérként is szolgálnak az oldatban lévő mikroorganizmusok számára, amelyek a szilárd anyagokhoz kötődve nagyobb biztonsággal használhatóak fel, és jobban fel dúsulnak.

EM-Bokashi:

A különböző biogén hulladékok az EM mikroorganizmusaok segédletével történő komposztálásának végtermékeként EM-Bokashi jön létre – ez az EM által erjesztett komposzt neve –, amely anaerob körülmények között “érik”, vagyis nem szabad levegőztetni.

Ez két lényeges előnnyel jár:

1. Költségmegtakarítás: a komposztálódás közbeni gyakori átmozgatás munkafázisa megszűnik, ez által jelentősen csökken a munkaráfordítás, kevesebb a gépek elhasználódása és az üzemanyagfogyasztás.

2. A tápanyagok jobb feltáródása -pl. több nitrogén megmarad - az EM-Bokashi-ban, és nem illan el a légkörbe ammónia formájában, mint környezetszennyező üvegházhatású gáz. A nitrogén legfőképpen szerves formában kötődik meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb ásványosodig, és ezáltal kevesebb mosódik ki a talajvízbe.

Az EM-technológiával történő komposztálásnál/erjesztésnél az anyagok szerkezete lényegesen nem változik, ezért a fű-, és fásszárú nyesedéket minél kisebbre kell aprítani. Minél vegyesebb a keverék, annál jobb. Az anaerob erjesztésnél olyan hasznos anyagcseretermékek termelődnek, mint vitaminok, enzimek és más bioaktív anyagok, amelyek által magasabb tápanyagszintű lesz a keletkező komposzt, amely segíti a növények optimális növekedését .

Az összes biogén hulladék felhasználható a komposztáláshoz, mint pl. gabonakorpa, tönkölybúza, szecskázott szalma, konyhai és kerti hulladékok (hús és csontok nélkül, az ugyanis odavonzza a nem kívánt állatokat), szecskázott fahulladékok, tehén-, sertés-, baromfi- és lótrágya, fű- és fásszárú nyesedék, lomb és sok más szerves anyag.

 

Az EM-Bokashi hatása

A talajélet fokozásával javítja a talaj minőségét. A szerves anyagok átalakítása által a kezelt talaj kitűnő tápanyagforrássá válik a növények számára.

 

Különbség az EM-Bokashi és a hagyományos komposzt között:

EM-Bokashi Hagyományos komposzt
Fermentált végtermék Földdé alakul
Anaerob Aerob

Alacsony hőmérsékleten érik.

Magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak.
Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát, szalmát stb.)

Rendszeres átforgatásra van szükség.

6-8 hét alatt elkészül.

Az értékes anyagok nagy része a többszöri megforgatás során oxidálódik és kijut a szabadba.
Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja.  

Ahhoz, hogy a szerves anyagot, növények számára felvehető tápanyaggá lehessen változtatni, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van szükség egy megfelelő C:N arányra a komposztálás során, amelyet a szerves hulladékok megfelelő arányban történő keverésével érhetünk el. Az optimális C:N aránynak nem szabad 20-30:1-es aránynál nagyobbnak lenni. A 7. oldalon lévő táblázat tájékoztatást nyújt a C:N arányokról a leggyakrabban használt komposzt alapanyagoknál.

 

Természetesen a tuják, tűlevelű fák stb. „savanyú“ hulladéka külön kell, hogy erjesztésre kerüljön olyan növények számára, amelyek a savanyú talajt kedvelik - pl. rododendronok, áfonyák, magnóliák stb.

EM-Bokashi előállítása földkeverő üzemben

1. Alapanyagszállítás

A biogén hulladékokat - amelyek a komposzt 60%-át teszik ki- 1:20 arányban vízzel higított EM-BIO oldattal szórjuk be, összesen 1,5 liter / m3 EM-BIO-t kijuttatva.

2. A kazal összerakása

60% biogén hulladék -magas N tartalmú anyagok pl. szerves konyhai hulladék

35% szerkezetjavító anyag (pl. szalma, fásszárú nyesedék, lomb)

5% föld

A nyers komposzt kb. 35-40%-os nedvesség tartalmú legyen

A komposzthalom összeállításakor a komposztálandó anyagokat az összekeverési folyamat részeként egy 1:10-1:100-as EM-BIO oldattal – az adott alapanyag nedvességétől függően - szórjuk le. Nem szabad, hogy az alapanyagok túl nedvesek legyenek, ha mégis, akkor újra át kell forgatni a halmot vagy valamilyen szerkezetjavító anyag -szalma, lomb, fásszárú nyesedék- hozzá adása szükséges. Minden újbóli átforgatás alkalmával az erős szagok elkerülése, valamint az anaerob erjedés újbóli elindítási miatt kiegészítő jelleggel 0,1 liter EM-BIO-t kell kijuttatni a komposztra m3-enként.

3. Erjedési fázis:

Amennyiben a kazal elérte az optimális 35-40%-os nedvességtartalmat, akkor a következő 4-6 hét alatt ne forgassuk, és más módon se levegőztessük. Tavasz és ősz között a kazal összesen 6 hét alatt elkészül, míg télen 8 hétre van szükség hozzá.

EM-Bokashi előállítása mezőgazdasági üzemben

1. A kazal összerakása

60% biogén hulladék vagy almostrágya

35% szerkezetjavító anyag (pl. szalma, fásszárú nyesedék, lomb)

5% föld

Az így létrehozott kazal nedvességtartalma kb. 35-40% legyen

A komposzt halom összeállításakor a komposztálandó anyagokat az összekeverési folyamat részeként egy 1:10-1:100-as EM-BIO oldattal – az adott alapanyag nedvességétől függően - szórjuk le. Az alapanyagok nem szabad, hogy túl nedvesek legyenek, ha mégis, akkor újra át kell forgatni a halmot vagy valamilyen szerkezetjavító anyag -szalma, lomb, fásszárú nyesedék- hozzá adása szükséges. Minden újbóli átforgatás alkalmával az erős szagok elkerülése, valamint az anaerob erjedés újbóli elindulása miatt kiegészítő jelleggel 0,1 liter EM-BIO-t kell kijuttatni a komposztra m3-enként.

Összességében minden m3 komposztálandó anyaghoz legalább 1 liter EM-BIO-t kell kijuttatni, amíg a végleges állapotú kazal teljesen homogén nem lesz.

2. Az erjedési szakasz

Amennyiben a kazal elérte az optimális 35-40%-os nedvességtartalmat, akkor a következő 4-6 hét alatt ne forgassuk, és más módon se levegőztessük. Tavasz és ősz között a kazal összesen 6 hét alatt elkészül, míg télen 8 hétre van szükség hozzá.

Ha folyamatosan új anyagokkal bővítjük a halmot, és emiatt a már erjedésben lévő anyagokat is megmozgatjuk, akkor – hogy az erjedési folyamat ne álljon meg – 0,1 liter EM-BIO-t kell kijuttatni m3-enként a beoltott anyagokra, míg a friss anyagokat m3-enként 1 liter EM-BIO-val bepermetezni.