Fejléc szöveg

Mikrobiológiával
Földünk és állataink
egészségéért és
tisztaságáért

Az emBIO összetétele

Az emBIO-t alkotó főbb mikroorganizmusok és hatásuk
Fotoszintetizáló baktériumok

Tejsavbaktériumok

Élesztő gombák

Sugárgombák

Fermentáló gombák

Az emBIO-ban megtalálható Effektív Mikroorganizmusok minden fajának megvan a maga fontos szerepe, azonban a legfontosabb szerep a fotoszintetizáló baktériumra hárul. A fotoszintetizáló baktérium segíti a többi mikroorganizmus tevékenységét és egyben hasznosítja is az általuk termelt anyagokat. Ezt a jelenséget röviden szimbiózisnak nevezzük.

Ha az Effektív Mikroorganizmusok közössége felszaporodik a talajban, az egyéb kedvező hatású, őshonos mikroorganizmusok száma szintén növekedésnek indul, ami a mikroflóra gazdagodását és a mikrobiológiai ökoszisztéma olyan kiegyensúlyozottságát eredményezi, ahol egyes fajok - különösen a káros hatásúak - száma nem növekszik a többi rovására.

A növényi gyökerek által kiválasztott anyagokat, mint pl. szénhidrátok, szerves savak és aktív enzimek szintén segítik a mikroorganizmusok fejlődését. A folyamat során ezek szolgáltatnak a növények számára amino- és nukleinsavakat, különböző vitaminokat és hormonokat. Az ilyen talajokban a gyökérzónában (rizoszférában) az effektív mikroorganizmusok szimbiózisban élnek a növénnyel. Ennél fogva a növények kitűnően fejlődnek az effektív mikroorganizmusok által uralt talajon.
 
Fotoszintetizáló baktérium (Fototrofikus baktérium)

A fotoszintetizáló baktériumok önálló, és önmagukat fenntartani képes mikroorganizmusok. Ez a baktérium hasznos vegyületeket állít elő a gyökérsavakból, szervesanyagból és/vagy káros gázokból (pl. hidrogén-szulfid), a nap energiáját és a talaj hőjét használva energiaforrásként. A hasznos vegyületek között megtalálhatóak aminosavak, nukleinsavak, bioaktív anyagok, cukrok - mind olyan vegyület, ami elősegíti a növekedést és fejlődést.

Ezek az anyagcseretermékek a növények számára közvetlenül felvehetők, és a baktériumok számának növekedésére is serkentőleg hatnak, ezért a fotoszintetizáló baktériumok számának növekedése a talajban a többi baktérium egyedszámát is növeli. Például a rizoszférában élő VA (vesicular-arbuscular) mikorrhiza mennyisége megnövekedik a felvehető nitrogén-tartalmú vegyületeknek köszönhetően, amelyet a fotoszintetizáló baktérium termel. A VA mikorrhiza javítja a foszfátok feltáródását a talajban, ezáltal hozzáférhetővé teszi az eddig felvehetetlen tápanyagot a növények számára. A VA mikorrhiza képes együttélésre az Azotobacter-rel, amely egy nitrogénmegkötő baktérium, és javítja a hüvelyesek nitrogénmegkötő képességét.
 
Tejsavbaktériumok

A tejsavbaktériumok tejsavat állítanak elő cukrokból és egyéb szénhidrátokból, amelyeket a fotoszintetizáló baktérium és az élesztő gombák állítanak elő. Olyan ételeket és italokat, mint például a joghurt vagy a savanyúságok, ősidők óta a tejsavbaktériumok segítségével állítanak elő. A tejsavbaktériumok erős fertőtlenítő hatású tejsavat termelnek. Elnyomják a káros hatású mikroorganizmusokat, és növelik a szerves anyag átalakulásának gyorsaságát. Emellett elősegítik a lignin és a cellulóz átalakulását, és fermentálja a káros melléktermékek kialakulása nélkül, amelyet a lebontatlan szerves anyagok okozhatnak.

A tejsavbaktérium képes a Fuzárium nevű kórokozó gomba elnyomására, amely a folyamatos termesztés esetén jelentősen legyengítheti a növényeket, ami által a káros a gyökérfonálférgek száma hirtelen növekedésnek indul. A gyökérfonálférgek száma fokozatosan csökken, amint a tejsavbaktériumok kiszorítják a Fuzáriumot a talajból.
 
Élesztő gombák

Az élesztő gombák hasznos vegyületeket állítanak elő a növény számára a fotoszintetizáló baktérium által termelt aminosavakból és cukorból, valamint a talajban lévő szerves- és a növények gyökerei által kibocsátott anyagokból.

Az élesztő gombák által termelt bioaktív anyagok, mint pl. hormonok és enzimek elősegítik a sejtosztódást és a gyökérképződést. Az általuk kiválasztott anyagokat jól hasznosítják a tejsavbaktériumok és a sugárgombák.

Sugárgombák (Aktinomyceták)
A sugárgombák - amelyek felépítésüket tekintve a gombákra emlékeztetnek, de valójában baktériumok -  olyan vegyületeket termelnek a fotoszintetizáló baktériumok által kiválasztott aminosavak és szerves anyag felhasználásával, amelyek képesek elnyomni a káros gombákat és baktériumokat.

A sugárgombák képesek a fotoszintetizáló baktériummal történő együttélésre, amely során a jelenlétük javítja a környezetükben lévő talaj minőségét, a talajban élő hasznos mikroorganizmusok tevékenységének fokozása révén.

Fermentáló gombák

A fermentáló gombák, mint pl. az Aspergillus és a Penicillium a szerves anyag gyors átalakítása révén alkoholt, észtereket és a káros mikróbák elszaporodását gátló vegyületeket állítanak elő. Ezzel megakadályozzák a kellemetlen szagok keletkezését és a káros rovarok és férgek elszaporodását.

Az Effektív Mikroorganizmusok minden fajának megvan a maga fontos szerepe, azonban a legfontosabb szerep a fotoszintetizáló baktériumra hárul. A fotoszintetizáló baktérium segíti a többi mikroorganizmus tevékenységét, és egyben hasznosítja is az általuk termelt anyagokat. Ezt a jelenséget röviden szimbiózisnak nevezzük.

Ha az Effektív Mikroorganizmusok közössége felszaporodik a talajban, az egyéb kedvező hatású, őshonos mikroorganizmusok száma szintén növekedésnek indul, ami a mikroflóra gazdagodását és a mikrobiológiai ökoszisztéma olyan kiegyensúlyozottságát eredményezi, ahol egyes fajok - különösen a káros hatásúak - száma nem növekszik a többi rovására.

A növények gyökerei által kiválasztott anyagok, mint pl. szénhidrátok, szerves savak és aktív enzimek, szintén segítik a mikroorganizmusok fejlődését. A folyamat során ezek szolgáltatnak a növények számára amino- és nukleinsavakat, különböző vitaminokat és hormonokat. Az ilyen talajokban a gyökérzónában (rizoszférában) az effektív mikroorganizmusok szimbiózisban élnek a növénnyel. Ennél fogva a növények kitűnően fejlődnek az effektív mikroorganizmusok által uralt talajon.

Egyszerűen fogalmazva az emBIO az életfolyamatokat támogatja, ezért szinte bármilyen élőhelyen felhasználható természetesen más és más formában.

Ha a mikroorganizmusok más élőlényekhez viszonyított rendkívül széles tűrőképességét nézzük, akkor az ő számukra alkalmas élőhelyek számát nehéz korlátok közé szorítani, ugyanis még a legellenségesebb körülmények között is képesek a túlélésre. Ha valahol elszaporodnak, akkor nem csak az általuk elfogyasztott anyagokat, valamint a keletkező anyagcseretermékeik okozta hatást kell figyelembe venni, hanem az egyes törzsek együttéléséből származó egyedi melléktermékekét -pl. vitaminok, enzimek, antioxidánsok, stb.- is. Ezek együttes hatása rendkívül sokrétű és a környezetre igen kedvező hatást gyakorol.

Az EM technológia alkalmazásának eredményeként az adott környezet mikrobiológiai fajgazdagsága -az életfolyamatok szempontjából kedvező feltételrendszer biztosítása okán- jelentősen növekszik, a korábban -a kedvezőtlen életfeltételek következtében- kiszorult fajok és egyedek újbóli megjelenését, és a jelen lévő fajok egészségesebb működését segítve elő.