Fejléc szöveg

Mikrobiológiával
Földünk és állataink
egészségéért és
tisztaságáért

A halak napja - március 20.

A kezdeményezők (Földművelésügyi Minisztérium horgászati és halgazdálkodási főosztálya, a MOHoSZ, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete) elsődleges szándéka a halak további népszerűsítése, mert ez az állatcsoport nem mindig kapja meg azt a figyelmet, amelyet megérdemelne. Választásuk azért esett március 20-ra, mert ez a csillagászati tél utolsó napja. Egy olyan időszak veszi tehát kezdetét, amelynek sikeressége meghatározó vizeink halállománya szempontjából.

További részletek>>

 Hazánkban egyre sürgetőbb a tógazdasági és horgászati célú halastavak rehabilitációja, hiszen az efféle hasznosítású tavakban fokozottabb és felgyorsultabb termelés zajlik. Saját felméréseink alapján elmondható, hogy a termelésbe vont halastavak 60-70%-ában a lágyiszap jelenléte jelentős gondot okoz a termelőknek, valamint a haltartóknak egyaránt. Az iszap vastagságát jelentősen befolyásolják a mesterséges (takarmányozás, etetőanyag bevitel) és a természetes (fitoplankton, növényi maradványok) körülmények, amelyek szoros összefüggésben állnak az intenzív termeléssel.

A szervesanyagban gazdag lágy iszap eltávolítására különféle gépi eljárások ismertek, amelyek hatékonysága megkérdőjelezhető. A legelterjedtebb gépi iszapeltávolítás a hidro-mechanikus elven működő kotróhajó vagy kotrógép. A mechanikus kotrás alkalmazása tekintetében több probléma is felmerül, hiszen legtöbbször a gátak és környezetük sérülhetnek, valamint az iszap elhelyezése, elszállítása is jelentős fejtörést okoz.

Ezzel szemben az Effektív Mikroorganizmusok (EM) alkalmazása lényegesen egyszerűbb, biztonságosabb, mindemellett környezet- és élő 

világkímélő eljárás. Az Effektív Mikroorganizmusok alkalmazásakor bonyolult műszaki megoldásokra sincs szükség, csak az EM előállításakor (erjesztés) és a kijuttatásakor (kijuttatás vagy kezelés). Az erjesztési fázisban tartályokra, hőmérséklet-szabályzókra és nagyobb odafigyelésre van szükség, kijuttatáskor pedig mindössze egy „kezelő hajóra”, amely egyenletesen juttatja ki az EM mikrobakeveréket, azaz az emBIO-t.

A mikroorganizmusok alkalmazásakor nem kell kompromisszumot kötni (zagytér kialakítása, vagy az üledék elszállítása stb.): a táj és az egyes létesítmények (gátak, partszakaszok, műtárgyak) nem sérülnek. Az emBIO kijuttatásának nincs nagy élőmunka igénye, hiszen a kijuttatás módja egyszerű. A kezelések, illetve az emBIO kijuttatásának csak egy tényező vethet gátat, a víz hőmérséklete. Hiszen, mint minden élőlénynél - így a mikroorganizmusoknál is -, a téli hónapokban az életfolyamataik lelassulnak, így eredményességük is kisebb hatásfokú.

Megfelelő hőmérséklet mellett az emBIO hatására csökken az üledék szervesanyagának koncentrációja, amely természetesen az üledék vastagságában is megmutatkozik. Az üledékből feltárt szervesanyag a táplálékláncba beépül, így a vízi ökoszisztéma számára eddig használhatatlan és általában rossz tulajdonságokkal rendelkező szegmense növeli a táplálékbázist a magasabb rendű élőlények számára. Az üledékben a rothadási folyamatok révén a káros, akár mérgező gázok is kialakulnak, amelyeket a mikrobák lebontanak.

Amennyiben ezt a biológiai megoldást használjuk, akkor további kedvező eredményeket is várhatunk hosszú távon. A tóvíz fizikai és kémiai (elsősorban oxigénháztartás, pH, foszfát, ammónium-ion, szabad ammónia, stb.) tulajdonságai mindenképpen kedvezőbben alakulnak: a kémhatás és a túlzott nitrogén és foszfor koncentrációja mérséklődik, az oxigén háztartás normalizálódik. 

Fontos kiemelni, hogy a készítményben található mikroorganizmusok zöme levegő nélküli, ún. anaerob környezetben is tud működni, így a kijuttatott készítmény nem von el oxigént a környezetből. Az eddig felsorolt változások számos további fontos pozitív eredményt is produkálnak, mint például a fitoplankton (alga) visszaszorítása. Mindez azáltal történik, hogy a növények számára felvehető foszfát mennyisége korlátozottá válik, így nem tud túlzott mennyiségű alga biomassza kialakulni a tóban.

A mikrobák által megváltoztatott környezeti hatások (rothadás helyett erjedés, alacsony szervesanyag terheltség, jobb vízminőség, magasabb természetes táplálékbázis stb.) a „végfelhasználóknak”, így a halaknak is jóval kedvezőbb életfeltételeket biztosít. Ennek okán bizonyított tény, hogy a békés halak (pl. ponty) zsírbeépítése, zsírosodása alul marad, de a humán táplálkozás tekintetében is legértékesebb többszörösen telítetlen zsírsav (omega zsírsavak) garnitúra magasabb koncentrációban jelentkezik a halak izomszöveteiben.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2017/03/20/marcius-20-a-halak-napja
Kép forrása: Magyar Országos Horgász Szövetség