Fejléc szöveg

Mikrobiológiával
Földünk és állataink
egészségéért és
tisztaságáért

Védekezés a túlzott algásodás ellen

Védekezés a túlzott algásodás ellen a nyári meleg hónapokban

A túlszaporodott alga megfékezésére a kémiai (réztartalmú-, és növényvédő szerek, valamint egyes mészformák) szereken felül más megoldás is létezik, amelyet cellulóztrágyázásnak nevezünk.

További részletek >>

Az utóbbi években a külföldi szakirodalomba egy új eljárásról számoltak be elismert kutatók. Az eljárásban szalma eredetű (csaknem teljesen tiszta) cellulózt juttatnak be a tavakba az alga szaporodásának korlátozása érdekében. A módszer lényege, hogy biológiai folyamatokat indukál az algavirágzás megelőzésére, megfékezésére.

Elméleti alapja, hogy a szalma (cellulóz) lebontásában, hidrolízisében aktív szerepet játszó baktériumok és vízi gombák olyan jelentős tápanyag konkurenciát jelentenek az algának –elsősorban a nitrogén és foszfor felvételük eredményeként–, hogy a legtöbb algafaj esetében a szaporodás ezen életfontosságú biogén elemek hiányában erőteljes gátlás alá kerül. Ebbe az irányba hat az is, hogy a kutatók szerint a szalmából sok polifenol vegyület is beoldódik a tóvízbe. Ezeknek a polifenoloknak közvetlen algicid hatása is bebizonyosodott. Hetekkel a szalmakezelés után, a lebontás bizonyos későbbi fázisában már csökken, illetve még később teljesen megszűnik az algagátlás, a szalma eredetű széntartalmú vegyületek ekkor már szénforrásként (fontos növényi tápanyagként) szerepelnek a vízi ökoszisztémában, ezzel is növelve a rendszer produktivitását.  

Amikor a szalma a tóvízbe kerül, akkor a cellulózbontó mikroorganizmusok (baktériumok-gombák) intenzíven szaporodni kezdenek. A szaporodáshoz szükséges szénforrás a nagy mennyiségű cellulózból (a szalma 80-85%-a cellulóz) rendelkezésre áll, de emellett szükséges még nitrogén és foszfor is, amelyet a tóvízből vesznek fel. A nitrogén a fehérjék,- (aminosavak), a foszfor pedig az energiaszolgáltató molekulák működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ezen anyagok mennyiségének csökkenésével az algák élettevékenysége sérül (éhezés) és a szaporodásuk is nagymértékben gátolt lesz. Összességében tehát itt a baktériumok-gombák és az algák versengéséről van szó, amelyben a baktériumok-gombák győzedelmeskednek. Az algagátlás ez esetben tehát egy biológiai folyamat következménye, nem vegyszerekkel kiváltott kémiai gátlás, ezért a környezetet nem terheljük kockázatos, vagy visszafordíthatatlan kémiai hatásokkal.

A cellulózbevitel által kiváltott algagátlás az eddigi tapasztalatok szerint a cianobaktériumokra (korábban kékalgák) van a legnagyobb hatással, de tulajdonképpen az egész algaállomány kicsit átalakul. Az átalakulás viszont nem olyan erőteljes, hogy az az oxigénháztartást felborítaná. A beavatkozás segítségével visszaszorítható algafajok listáját a következő táblázat foglalja össze.

1. táblázat

 Vannak azonban olyan alga fajok is, pl. a kovamoszatok, amelyekre az említett gátló mechanizmusok kevésbé hatékonyak.

A javasolt szalmaadagokat a következő táblázat mutatja be (2. táblázat). Javasolt szalmaadagok egyes források szerint (megjegyzés: a hazai tapasztalatok szerint az 50kg/ha mennyiség is hatásos)

 2. táblázat

 A cellulóztrágyázásra leginkább javasolt szalmaféleség az árpaszalma, de a búzaszalma is kitűnően alkalmazható. A módszer hatása és lefolyása természetesen hőmérséklettől függő. Amennyiben mindezt emBIO-val kiegészítjük (egyszerű szalmára permetezés) lényegesebb jobb hatásfok, valamint annak lefolyása lényegesen kedvezőbb. Érdemes a bálaszalmát kissé fellazítani a nagyobb felület elérése érdekében (fontos, hogy a tó vize tejesen át tudja járni a bálát) és raschel hálóba tekerni. Erre azért van szükség, hogy egyrészt a szalmabála mindenképpen egyben maradjon, míg kifejti hatását, másrészt pedig a horgászhasznosítású tavon néhány hét után a bálákat úgyis el kell távolítani, így ekkor is fontos az egyben maradás (könnyebb eltávolítás). A bejuttatás előtt érdemes emBIO-val lepermetezni úgy, hogy a készítmény a teljes felületet átjárja.

Javasolt mennyiség: 1 liter emBIO/20 kg szalma. Gyakorlati szempontból érdemes továbbá rögzíteni a bálákat, hiszen kezdetben a fajsúlyuk könnyebb, mint a vízé. Legalkalmasabb megoldás, ha egy drótkötélpálya mentén rögzítjük a bálákat. 

Szerző:
Dr. Hegyi Árpád
halászati szakértő