Fejléc szöveg

Mikrobiológiával
Földünk és állataink
egészségéért és
tisztaságáért

Az Omszk tó bioremediációja, biológiai kezelése

Kezelés előtti vizsgálat

Az Omszk tó bioremediációja, biológiai kezelése

Rövid történeti áttekintés után a halászati szakértő, Dr. Hegyi Árpád beszámolóját olvashatjuk az Omszk tó vizének kezeléséről, a víz minőségének javításáról...

További részletek >>

Rövid történeti áttekintés

Az Omszk-tó [47°37’21,44”É; 19°03’45,44”K] Budapesttől északra, Budakalász déli részén helyezkedik el, területe megközelítőleg 15,5 hektár. Az Omszk-tó egy körülbelül 40 éve elhagyott bányató, mely fiatal korában kristálytiszta vizű, oligotróf víztest volt. Az akkori illetékes tanács rendezte a területet, kiépítette a parti sávot, ideális környezetet teremtett a pihenni vágyók számára, akik birtokba is vették a vízpartot. Az ingyenes üdülési lehetőség és az esztétikus környezet miatt a helyi lakosokon felül Békásmegyerről is érkeztek látogatók, így egy meleg nyári napon 5-6 ezren is kilátogattak a tóhoz. Egyedüli probléma a megfelelő infrastruktúra hiánya volt, mely az emberi kulturálatlansággal párosulva egészségügyi kockázatot jelentett az ott fürdőzők számára. A vérhas járvány kitörése után a hatóságok elkezdték vizsgálni a víz bakteriológiai jellemzőit. A tó fekáliás szennyezései miatt bakteriális szennyezést mutattak ki, ezért betiltották a fürdőzést. A tiltás és ennek szigorú betartatása következményeként a látogatottság visszaesett.

Az Omszk-tónak nincs önálló vízgyűjtője, vízforrásának nagy részét kitevő talajvízáramlások több irányból jöhetnek: Duna felől jövő parti szűrésű víz, a szárazföld felől érkező szennyezettebb talajvíz, illetve a mellette folyó Barát-patak felől szivárgó talajvíz. A tó kémiai vízminősége ezeknek a vizeknek és a csapadéknak a függvénye.
Az Omszk-tó rekultivációja során megfelelően jártak el, nagyrészt a természetes állapothoz közeli, odaillő módon rendezték a partot. Biztonságos dőlésszögű és hosszúságú parti rézsűt alakítottak ki, mely megfelelően szűri a diffúz szennyezéseket, fürdőzés szempontjából biztonságos és élhető otthont ad a helyi flórának. Továbbá a parti sávon megfelelő növényi zonáció is előrehaladott állapotban van (nádas, füves és fás rész), ugyanakkor megfelelő területű szabad parti szakasz is található, amit az ember rekreációs tevékenységre kihasználhatnak.

Vízminőségi állapot és üledékviszonyok

A szakirodalmi kutatás során az Omszk-tóról nem állt rendelkezésre kémiai vízminőséget leíró információ. Azonban a fürdőhelyek kötelező vizsgálata miatt az ÁNTSZ által mért és nyilvántartott bakteriológiai adatok viszont elérhetőek. A bányatavak antropogén, illetve a települési diffúz szennyezésekre nézve kis puffer kapacitásúak, ezért megfelelően kiépített infrastruktúra hiányában fennállhat a fertőzésveszély. Az ÁNTSZ Országos Környezet egészségügyi Intézet által nyilvántartott adatokat az Omszk-tóról az 1. táblázat mutatja. (a vizsgált paraméterek köre a jogszabályi háttér megváltozása miatt eltér, 2008 óta a coliform paraméter vizsgálata nem kötelező).

bakteriologiai adatok omszk to

2016 májusában átfogó vízminőségi vizsgálat készült az Omszk-tóról. Ezen eredmények tükrében elmondhatjuk, hogy a tóvíz fizikai paramétereit (vízhőmérséklet, oxigén háztartás, fajlagos elektromos vezetőképesség, összes-ion koncentráció) tekintve minden kapott eredmény megfelelő volt minden mért ponton. A kémiai paraméterek közül a nitrogénformák közül a nitrit és nitrát-ion koncentrációja volt magasabb, de a tűrhető határértéket egyértelműen a pH érték haladta meg (8,7-8,8). A 8,4 pH érték felett tud az ammónium-ionból mérgező szabad ammónia kialakulni, amely minden mért ponton a tűrhető határérték alatt alakult, hiszen az ammónium-ion koncentrációja alacsonyabb volt. Az elsődleges lebegő szerves anyag mennyiségét a KOI (kémiai oxigén igény) és a TOC (összes szerves szén) mutatja, amely minden mért ponton közepesen magas koncentrációban volt jelen, amely előrevetíti, hogy az üledékben is magasabb a szerves anyag koncentrációja.

Az üledékvizsgálat alkalmával elmondható, hogy az üledék szerves anyaga átlagosan 6,24% volt, amely a 15,51 ha-os tavon 51 cm átlagos üledékvastagság (79.101 m3 üledék) mellett 4.936 m3 szerves anyagot jelent.

A fent említett eredmények tükrében 2016 júniusában megkezdődött az Omszk-tó bioremediációja az emBIO márkajelzésű termékkel.
A bioremediáció olyan technológia, amely élő sejtek vagy szervezetek, esetleg azok valamely termékének (pl. enzim) biodegradációs, bioakkumulációs vagy biológiai stabilizáló képességét állítja a technológia középpontjába, ezeknek a biológiai folyamatoknak biztosít optimális körülményeket az alkalmazott technológiai paraméterekkel, adalékanyagokkal. A bioremediációhoz felhasználhatóak az ökoszisztéma endogén tagjai vagy közösségei, közülük izolált és mesterségesen felszaporított mikroorganizmusok és/vagy növények vagy külső forrásból származó aktív közösségek stb.
Az emBIO egy olyan folyadék készítmény, amely tartalmaz fotoszintetizáló és tejsav baktériumokat, élesztő-, sugár és fermentáló gombákat egyaránt. A fotoszintetizáló baktériumok önálló, és önmagukat fenntartani képes mikroorganizmusok. Ez a baktérium hasznos vegyületeket állít elő a gyökérsavakból, szervesanyagból és/vagy káros gázokból (pl. hidrogén-szulfid), a nap energiáját és a talaj hőjét használva energiaforrásként. A hasznos vegyületek között megtalálhatóak aminosavak, nukleinsavak, bioaktív anyagok, cukrok - mind olyan vegyület, ami elősegíti a növekedést és fejlődést.

tejsavbaktérium

A tejsavbaktériumok tejsavat állítanak elő cukrokból és egyéb szénhidrátokból, amelyeket a fotoszintetizáló baktérium és az élesztő gombák állítanak elő. A tejsavbaktériumok erős fertőtlenítő hatású tejsavat termelnek. Elnyomják a káros hatású mikroorganizmusokat, és növelik a szerves anyag átalakulásának gyorsaságát. Emellett elősegítik a lignin és a cellulóz átalakulását, és fermentálják káros melléktermékek kialakulása nélkül, amelyet a lebontatlan szerves anyagok okozhatnak. Az élesztő gombák hasznos vegyületeket állítanak elő a növény számára a fotoszintetizáló baktérium által termelt aminosavakból és cukorból, valamint a talajban lévő szerves- és a növények gyökerei által kibocsátott anyagokból. 

Az élesztő gombák által termelt bioaktív anyagok, mint pl. hormonok és enzimek elősegítik a sejtosztódást és a gyökérképződést. Az általuk kiválasztott anyagokat jól hasznosítják a tejsavbaktériumok és a sugárgombák.
A sugárgombák - amelyek felépítésüket tekintve a gombákra emlékeztetnek, de valójában baktériumok - olyan vegyületeket termelnek a fotoszintetizáló baktériumok által kiválasztott aminosavak és szerves anyag felhasználásával, amelyek képesek elnyomni a káros gombákat és baktériumokat. A sugárgombák képesek a fotoszintetizáló baktériummal történő együttélésre, amely során a jelenlétük javítja a környezetükben lévő talaj minőségét, a talajban élő hasznos mikroorganizmusok tevékenységének fokozása révén. A fermentáló gombák, mint pl. az Aspergillus és a Penicillium a szerves anyag gyors átalakítása révén alkoholt, észtereket és a káros mikrobák elszaporodását gátló vegyületeket állítanak elő, ezzel megakadályozzák a kellemetlen szagok keletkezését.

Kezelések hatása a tó ökoszisztémájára
A tókezelések hatására a pH érték normalizálódott, folyamatosan a tűrhető határérték (8,4) alatt alakult. A nitrogénformák (nitrit-ion, nitrát-ion, ammónium-ion) koncentrációi a felére csökkentek. A víz zavarossága lényegesen javult, amely a fitoplankton biomassza alakulásával is összefüggésben áll. A szerves anyag terheltséget mutató paraméterek (KOI, TOC) koncentrációi nagymértékű javulást, csökkenést mutattak. 

Az üledék vastagsága 13,7 cm-rel csökkent (kiindulási állapot 51 cm), amely a káros gázok eliminálódásának, elbomlásának és a szervesanyag csökkenésnek volt köszönhető. A szervesanyag csökkenés igen jelentősnek mondható, hiszen a kiindulási állapot 4.936 m3 volt, a jelenlegi szervesanyag mennyiség pedig mindösszesen 2.250 m3.

Dr. Hegyi Árpád
Halászati szakértő